1. Időfaktor
A peres eljárások Magyarországon általában rendkívül hosszú ideig elhúzódnak. Ezzel szemben egy mediációs eljárás lényegesen rövidebb idő alatt eredményezhet egyezséget, akár már az első alkalommal is létrejöhet megállapodás a felek között.
Peres eljárásban a tárgyalás időpontját az eljáró bíró tűzi ki hosszú hónapokkal az eljárás megindítást követő időpontra.
Az első mediálásra az elhatározást követően rövid időn belül kerülhet sor, a felek által közösen egyeztetett időpontban. Nem ritka az, ha a felek már az első mediáció alkalmával egyezséget hoznak létre.
Büntetőjogi mediáció esetében általános gyakorlat, hogy a büntetőeljárást 6 hónapra függeszti fel az ügyészség, vagy a bíróság, mely alapján nem csupán a megállapodásra kerül sor, hanem a teljesítést is igazolni kell. Ebből ered, hogy lényegesen gyorsabb lefolyású és befejeződésű a mediációs eljárás, mint a peres eljárás.
2. Önkéntesség
Pert az egyik fél indítja a másikkal szemben, míg mediációs eljárásban mindkét fél önkéntesen járul hozzá az eljárás lefolytatásához.
3. Eljárás nyitottsága, saját kontroll
Peres eljárásban a perbe hívott fél részvétele kötelező, de a pert kezdeményező fél is csak jogszabályi feltételek megléte esetén állhat el a pertől. Büntetőeljárás esetében a közvádas eljárást le kell folytatni, „nem állhat le” az eljárás.
A mediációs eljárás jellemzője, hogy akár polgári-, akár büntető mediációról beszélünk, bármelyik fél dönthet úgy, hogy nem kívánja tovább a mediációs eljárást.
4. Hátrányos következmények elmaradása
Büntetőeljárásokban a büntetőjogi következmények igen súlyosak, intézkedések például próbára bocsátás, avagy büntetések, akár szabadságvesztés főbüntetés), illetve mellékbüntetések (például pénzbüntetés).
A mediációs eljárás során, amennyiben a felek megállapodást kötnek, úgy a terhelttel szemben indult büntetőeljárás megszűnik, avagy a büntetés korlátlanul enyhíthető.
Polgári peres eljárás során egyrészt a pert kezdeményező félnek a per megindításakor meg kell előlegeznie az eljárás költségeit, ideértve az eljárási illetéket, valamint az eljárás folyamán jelentkező szakértői díjakat is, ugyanakkor a hosszadalmas per befejezést követően az ítéletben foglaltak érvényesítése is újabb anyagi áldozattal jár, például: végrehajtási eljárás indításával, avagy behajthatatlanná is válhat a követelés.
Mediációs eljárásban ezek a költségek lényegesen alacsonyabbak, és csak akkor születik megállapodás, ha az mindkét fél érdekét képviseli, tehát nem jár a fizetési, vagy teljesítési készség hiányával, nem kell például végrehajtási eljárást indítani.
5. Diszkréció
A bírósági eljárás nyilvános, zárt tárgyalás hiányában több személy is tudomást szerezhet az ott elhangzottakról, illetve jegyzőkönyv formájában okiratok is készülnek.
A mediációs eljárás alatt titoktartási kötelezettség terheli a résztvevő feleket az ott elhangzottakról és csak egy nyilvános okirat születik a Megállapodás.
6. Elégedettség
Peres eljárások esetében az ítélet általában csak az egyik fél érdekének felel meg, a pernyertes félnek, míg a mediációs eljárás lényege az, hogy mindkét fél elégedettségével záruljon az eljárás.
Ebből következik az is, hogy a peres eljárások csupán az egyik fél elégedettségére számíthatnak, míg a mediációs eljárásban a felek kölcsönös elégedettsége a jellemző.
A peres eljárásban meghozott ítélet az egyik fél -, a vesztes fél, avagy büntetőeljárásban az elítélt – számára szükségszerűen hátrányos, de az is lehet, hogy még a kezdeményező fél érdekének sem felel meg maradéktalanul.
A mediációs eljárás alapvető sajátosságainak köszönhetően olyan kölcsönös egyezség kerül kialakításra, mely egyezséget az azt megkötő felek a legelemibb érdekeik alapján kívánják betartani és végrehajtani.